Hősi
halottak
A
két világháború károlyfalvi áldozatai
Első
világháború
Az
emléktábla a templom előterében
látható.
Frei István
Lauber István
(szül. 1885) halalának körülményeit ill
sírhelyét unokája, Kardos Tamásné kutatta
fel, édesapjára is emlékezve. Lauber Márton nem
ismerhette az apját, s mindig foglalkoztatta, hol és hogyan
halhatott meg a nagy háborúban. A Honvédelmi
Minisztérium munkatársai Kardos Tamásné Lauber Gyöngyi
kérésére elvégezték a kutatást:
Kérésére, Lauber István (sz.: 1885. Károlyfalva,
Zemplén m.) háborús szereplésével
kapcsolatban kutatást folytattunk a rendelkezésre
álló I. világháborús veszteségi
dokumentumokban.
Lauber István
tüzér nyughelyével kapcsolatban a HM
Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi
Kirendeltségének munkatársa megküldte a Bécsi
Hadilevéltárban található, a császári
és királyi 42. tábori ágyúsezred halotti
anyakönyvének Lauber István haláláról
és eltemetési helyéről szóló
bejegyzéséről készült fényképet,
melyet csatoltan megküldök..
Az anyakönyvi bejegyzés szerint; nagyapja Lauber István
a császári és királyi 42. tábori
ágyúsezred II. ütegében szolgált
irányzóként. 1915. július 1-jén Brzesko
(Galícia, ma Lengyelország)
járványkórházában halt meg tífuszban.
Brzesko Krakkótól 50 km-re dél-keletre fekszik. 1915.
augusztus 1-jén Brzesko izraelita temetője mellett
kialakított katonai temetkezési helyén helyezték
örök nyugalomra.
Ma Brzesko-ban a 276. számú katonai temetőben 441
osztrák-magyar elesett nyugszik. A sírkertet kőfallal
vették körül,a bejáratot egy kétfejű sast
ábrázoló dombormű őrzi. A temető
központi részében egy kaput formázó
emlékművet állítottak közepében egy
kőkereszttel. Ezt az emlékművet veszik körül a
fejfák.
A fejfákon található nevek sok
esetben nem beazonosíthatók. Sajnos arról nincs adatunk,
hogy nagyapjának sírhelye fellelhető e pontosan.
Budapest, 2015. február 18-án
A
temetőben így állítottak a családok
emléket az idegen földben nyugvóknak..
Második
világháború
Az emlékmű a templomkertben
látható, állíttatott a rendszerváltás
után, Katona Rezső polgármestersége alatt.
Az áldozatok egy része a fronton halt
meg, más része az orosz fogságban,
néhányukat pedig itthon érte a halál 1944
decemberében. A két Hochvárt Józsefet, apát
és fiát az udvarukon érte bombatalálat
szénarakodás közben, Velti Jánosnét a
pincéből az udvarra kilépve találta el egy
szilánk, Tomor Ferencnének pedig, aki ágyban feküdt,
az ablakon át szakította le a lábát az akna,
kórházba szállítás után halt meg.
Bognár
János
Frei Ignác
Koritár
Jenő
Velti Béla
Schmidt
Józsefet, aki 1923. május 23-án született
Károlyfalván (anyja neve Kopasz Margit) a
németországi Travemündében érte a halál
1945. augusztus 12-én, s a Fahrdorf-Karberg helységben
lévő Haddebyer Noor nevű temetőben van eltemetve: S blokk
27a sor 748. sír (forrás: Bús János-Szabó
Péter: Béke poraikra 3. kötet. Bp. : Varietas ’93 Bt,
2013).