Másolat Brogli
István károlyfalvai lakosnál Kovács Lajos
kántortanító által feltalált iratról
Károlyfalva története és históriája
A régi templom elbontásáról és az új
templom építéséről szóló
JEGYZETEK
a
z 1 8 7 7 - i
k é v b e n.
Folytatás mindig
a fenti időtől, melyeket
vezeti
Brogli János s. k.
Z. V. B. tagja
t. bíró
A másolat
készült:
Károlyfalván, 1936 március 31.-én
Kovács Lajos
r. k. kántortanító
által
Főtisztelendő Dessewffy
Sándor plébános úr meghagyása folytán és N.tisztelendő
Müller György segédlelkész úr fáradhatatlan vezetése mellett a régi templomot
bontani kezdték április 16-án 1 8 7 7. évben.
A bontás és különösen a kőből készült oltár széjjelszedése N.t.
Müller úr vezetésével sok erőmegfeszítéssel minden baj nélkül szerencsésen
sikerült. Ez alkalommal Brogli Ignác község bírája
nagyon helyesen bánt el a dologgal, mert a bontáshoz csak 25 embert rendelt, s
mindenki maga gazdája, cselédet el nem fogadott, ugyanakkor ásták a
mészgödröket is. A harangállványt elkészítették április 17.-én. Az idő
járása a bontás napjától kezdve zord lévén első nap hó, eső, és szél, másnap
kevés kivétellel ugyanígy, harmadnap a hideg kevéssé megenyhült, negyednap
ismét hó eső és hideg szél majdnem egész nap, ötödik nap illetőleg 20.-án egész nap hideg
szél majdnem egész nap. Amidőn délután N.t. Müller úr
volt szíves a népközötti lázadás és egyenetlenkedés,
az új templom helyiségének meghatározása és további veszekedések meggátlása
végett megjelenni személyesen, mert a község lakosai a templom más helyre való
áttétele miatt, két pártra oszlottak. Az alsó rész azt kívánta, hogy a templom
szép helyen állott a régi helyre építtessék, vagyis a régi helyén maradna,
miután annak szebb helyet nem találnak a községben. A felső rész ellenben azt
kívánta, hogy miután a templom megnagyobbíttatott és a közlekedési útjok a templom keleti oldalán szélességben mintegy 2 4/6
ölet tevő maradt volna, az utat keskenylették és a
templomot a mostani által elleni helyre, a szabad térű
közre kívánták építtetni, mi miatt sok vita, cívódás
és veszekedések történtek. 6.-ik nap szombaton
annyira szakadt az eső, hogy semmit sem lehetett dolgozni. A régi templomot
tehát fundamentomostól szétbontották, melynek fundamentoma elől mintegy egyfél
láb mélységű, hátul pedig két láb mélységű lehetett, ugyanakkor a hátulsó
falnak az alja közelében találtak egy faragott kőből készített ládácskát,
melyben 3 darab rézpénz és két ólomlemez vastagságú ezüst
pénz vala rejtve /kivette a falból: Frei
György/
Április
25.-én
illetőleg Márk napján, Isten segítségével I-ször bevégeztük a
búzaszentelést, annak bevégeztével kimutatta s
nagyjából kimérte N.tisztelendő Müller úr az új
templom helyiségét, a bíró Burger János és több felvégen lakó lakosok
kíséretében, azután az illető bíró kirendelte az egész község lakosait, a
temető körültöviskelése, a mészgödrök kitisztítása és
a régi templomból kilökött s a téglaégetéshez készítendő szükségelt tűzre való
fadarabok összehasgatása végett, ugyanakkor
készítették a szilvások patakján az alvégen a víztiltót is /gátat/, hogy a
téglacsináláshoz és mészoltáshoz elegendő víz
legyen. /észrevételül/ a bontás napjától kezdve mindeddig nap-nap mellett
minden munkánál Brogli Ignác bíró és Burger János
hites nemcsak felügyelőkül szolgáltak, hanem fáradhatatlan szorgalmuk a kézi
munkával is jó példát tanúsítottak. Április 26.-án. Az ellenkező
rész határozatánál fogva és a felvég önkéntes vállalkozása tekintetéből, a
lerakott köveket, hogy a fundamentom kimérését és
kiásását a kövek ne hátrálják, a köveket a kimutatott helyről szorgalomteljesen, minden cívódás
nélkül, más helyre átrakták. Április 27.-én az egyik
mészgödröt mélyebbre vágták s az összehasgatott, a
téglaégetéshez szükséges fát a község csűrébe szállították, ugyanakkor
készítette Brogli Ignác bíró ő maga a mészoltó ládát
is. Április 28.-án. Reggel jókor a
község bírája dobszó által gyűlést hirdetett arranézve,
miszerint a Tekintetes Főszolgabíró Hericz Márton úr
a templom helyiségének helyszínelése végett személyesen ki fog jönni illetőleg
megjelenni s ugyanakkor az új templom helyiségének alaphelyét helyszíneli és
kijelöli. Csakugyan mintegy 10 óra tájban d. e. a községünkben megjelent. A kijelölés mellett jelen volt a F.tisztelendő plébűános úr is N.tisztelendő Müller úrral együtt s több községbeli
lakosok, kik előtt nevezett szolgabíró úr kijelenté, hogy a felvégiektől nála
tett panaszuk méltányos s eljárásukat helyeslette,
jónak találta, és a templomot csakugyan a mostani helyére engedélyezte
építtetni. Jelen volt ugyanakkot T. Lángh úr mint vállalkozó
és építőmester is, ki a kimutatott helyet azonnal kimérte, körülcövekelte és a fundamentom gödör mielőbbi kiásását 4 lábnyi mélységre
megrendelte, hogy Isten segítségével az építést mentül
hamarabb megkezdhesse. A község bírája az építőmester úr rendeletének engedvén
mintegy 2 óra tájban d.u. a néppel
megkezdte a fundamentom ásást, ugyanaznap megnézte a
Szolgabíró úr az iskolát is mindössze 28 gyermeket talált az iskolában, ez
ugyan nem tetszett neki, azért megrendelte az illető tanítónak, hogy a hiányos
gyermekeket írja össze, miszerint azok szülőit pénz bírsággal meg fogja
büntetni, minden hiányzó gyermek szülejére 50 kor. bírságot rendelt meg az
iskola javára megfizetni, s meghagyá a bírónak, hogy
az iskolában egy jó nagy darabon kirothadt padozatot azonnal csináltassa meg,
mit a bíró azonnal kész volt cselekedni. A fundamentumot pedig
ugyanakkor nap délután mintegy 2. Óra tájban meg kezdték ásni. Április 30.-án erősen
hozzáfogtak a fundamentom ásáshoz. Deutsch Flórián mint a templom építéséhez megválasztott bizottsági
tag, mint felvigyázó a nép mellett, ugyanakkor déltájban, miután sok utánmérések történtek, észrevették, hogy az új templom
kimérése szerinti belvilágossága egy öllel rövidebb még mint a régi templom
volt. Deutsch Flórián előbb lépéssel, de annak egészen nem hívén, kihozta a
falu láncát és azzal mérték meg, s csakugyan kitűnt, hogy a templom hossza
hibásan volt mérve, mit is azonnal Rák Ignác ifjú elment Patakra és a főúrnak
jelentette. Evégett délután 4. óra tájban kijött N. tiszt.
Müller úr és a hibát megszemlélte, s megmérte, hogy meddig kell a hosszának
jönni /az észrevételt helyeslette/. Ugyanakkor hoztak
Ladmóczról 55. hordó meszet, a község bírája több
szekeressel volt érte. Május 1.-én hozzáfogtak a mészoltáshoz, s
akkor kijött az építő mester úr is, és csakugyan meggyőződött, hogy az
észrevétel való volt, mondván, hogy a sok lárma közt a kicövekeléskor ez
véletlenül történt. Május 2.-án ismét kijött a
mester úr és a hátsó hosszát újra
kijegyezte a terv szerint, melynek belvilágosságának
hossza a tornyon kívül 10 öl 3 a többi oldalakt pedig tovább mélyebbre meghagyá ásni. Május 3.-án bevégezték a fundamentom ásást, melynek mélysége a torony alatt 5 lábon
felül a körületen pedig 4 lábat tesz. Május 4.-én
pénteken délután 2. órakor a község bírája Burger János és több jelen volt
községi lakosokkal a kőműves segédek: Mazur Mihály
mint megbízott felvigyázó segéddel, az építő mester úr megbízásából, Isten
segítségével letették a torony két nyugati szöglete aljába alapkőül egy-egy
nagy nehézségű követ, melyekre, melyeket örök időkre eltemetendő és azok
tartós, s állandó helyzetük emlékjeléül egy nagy nehéz vaspöröllyel előbb a
kőművesek, s úgy a község bírája Brogli Ignác, Brogli János ifjú, Hochvárt
Márton, s többi jelen volt községbeli lakosok, három-három, tőlük telhető
ütleget helyeztek. /versek a két kőre/. Ezután a község bírája B. I. az
éjszaki szöglet először letett kövön szin emlék
okáért 3 kis fiút Burger Ignác, Frei Ignác és legkisebbik Brogli
Fülöp nevű fiúkat egy botocskával 3 gyengén ejtett megütésben részesítette.
Klein József Szepességi, Iglói származású kőműves
segéd azalatt a jelenlevők és az egész község lakosait
németül felköszöntötte, miértis a jelenlevők közül
némelyek a kőművesek részére némi pénzadománnyal járultak, miért is a nevezett
felköszöntő a többi segédtársai nevében is a vett adományért köszönetét
nyilvánította. Ezekután hozzáfogtak a fundámentom további kiveréséhez. Mintegy 3. óra tájban
megérkezett Lángh építőmester úr is, ki a
kellemetlen, hideg idő miatt, csak kevés ideig maradhatott a munka mellett, a
segédeknek meghagyá, s megrendelte, hogy a munkát jól
és rendesen végezzék, azzal Újhelybe hazament. Május 5.-én a fundámentum rakást /kiverést/ a kőm.segéd napszámosokkal tovább folytatták. 6.-án vasárnap 7.-én a fundámentom
kiverést folytatták. 8.-án 10 kőműves segédek napszámosokkal a fundámentom kiverést bevégezték, mely alkalommal az
építőmester úr maga megkezdte a torony falát rakni, mit a kőműves segédek
tovább folytattak. 9.-én ugyanannyi kőműves Liscsák Mihály munkavezető/pallér vezetésével a déloldali
falat kezdték rakni, több napszámosok dolgoztak mellettök.
10.-én
ünnep lévén /áldozó csütörtök/ . 11.-én a falrakást
folytatták : ugyanakkor délután hoztak 98. hordó meszet, a község bírája, Brogli Ignác volt érte több községi fuvarral. 12.-én a falakat
illetőleg azok építését tovább folytatták, a község részéről is a mészoltás
napja ugyanakkor volt. 13.-án vasárnap. 14-.-én dto 16.-án ugyanígy, a
község ugyan ünnep volt /N.Sz.János/ de miután a munka sürgős lévén azt hátrálni nem lehetett, a kőművesek
napszámosaikkal együtt dolgoztak, a község pedig ünnepelte a napot. Akkor jelen
volt az építőmester úr is, mely alkalommal kijegyezte a templom ajtaja
nagyságát és ablakait is és a szekrestyének helyét
kimérvén, ezeket Listsák Mihály munkavezető segédre
bízta. 17.-én
a falépítésének további folytatása és a szekresztye fundamentomának ásása vitetett véghez. Innen a falak
építése folytatódott, a templom tetőt feltették és bezsindelyezték. Julius 21-.-én bevégezték a
torony falait, egész idő alatt semmi baj nem történt. A falak és torony falai
felrakása szerencsésen sikerült. A torony fájai /mauerbank, szarufák és árbóc/
feltétetett Augusztus 5.-én a délutáni órákban, nagyszerű
ünnepéllyel vitetett véghez. Jelen volt F.tiszt. Dessewfy plebános úr és N.tiszt. Müller György káplán úr, Sram
és Hermann klerikus urak, továbbá Lángh építész úr
családjával, Pilcz János ácssegéd, ki a keresztet szívreható versek kiáltásával feltette, és több Újhelyi úri
vendégek. Ezután a község lakói egymás közt gyűlést tartván, elhatározták
járuló adományuk segélyével a tornyot bádog alá venni, illetőleg
bebádogoztatni. Ezt vállalta S.pataki lakos Markovits ………
bádogosmester és egy Valdmann Dávid nevű segéddel,
mintegy 15. nap alatt szerencsésen bevégezte, mégpedig Szept. 19. A toronyban a
harangláb elkészülvén Október 3.-án feltették a
régi haranglábból amelyben az nap függő harangokkal Hochvárt Vendel nevű 10 éves fiúnak utolszor harangoztak,
és így az új toronyba tették fel a harangokat, ezekkel először harangozott
esteli imádságra Deutsch Flórián id.
A templom belső és külső flaszterekkel és kitisztítással
együtt bevégezték a kőművesek folyó év November hónap 10.-én a nagy képet
illetőleg Nep. Szent János képét elhozták december 1-ső napján 1877.
évben és egyszersmind ugyanakkor fel is függesztették az oltár feletti falra.
A képnek helyét a ft.
Dessewfy Sándor esperes plébános úr és több községi
lakosok jelenlétében, amidőn a község bírája Brogli Ferenc
is jelen volt s neki fáradhatatlan szorgalma és segítségével sárosnagypataki lakos Nagy Gábor asztalos mester saújhelyi lakos, Jesztrebszki János szint asztalos mester a
már nevezett képnek helyét kimérvén felfüggesztetett. Ugyanakkor vállalta az érintett
két asztalos a templom padjainak és különösen Nagy Gábor úr a prédikáció
széknek az elkészítését. A padok 380 frt a szószék
100 frtba került. A templom teljesen a belső
felszereléssel együtt elvégeztetvén, ide értve az orgonát is melyet Országh Sándor
úr pesti orgonaműves készített és junius 7-én 875. évben
elvégezte -
arra következő Pünkösd másod napján illetőleg junius
10-én
1875-ik évben Isten segítségével ünnepélyesen az újból
épült templomot felszentelték - még pedig szentelte ft. Prámer Alajos tolcsvai főesperest - ft. Desewfy Sándor ki ugyanakkor
a jelen volt népnek egy igen lelkes
prédikációt is mondott mint kisegítő volt - s továbbá Mocsatta Norbert s.pataki orgonyista és Nevelős Adolf helybeli kántor tanító - mint
kántorokkal végeztetett.
1879-ik évben már
Burger János bírósága alatt Március 20-án a templom körültetét beültették akácz
fákkal és ugyanakkor a temetőt is illetőleg az új temetőt.
……………Eddig semmi
igazítás
Temető szentelés
1882-ik év október 22-dik napján egy vasárnapi napon
Deutsch Flórián templom-gondnok és ifj. Rák Ignác bírósága alatt ki is az Isten
dicsőségére állította az új temető keresztjét az egész község jelenlétében dél
előtt szent mise után, melyet Opicz Sándor
segédlelkész végezett - az érintett sz.mise után áhitatosan és ünnepélyesen megszentelte az új Temetőt
Főtisztelendő Dessewfy Sándor esperes és pataki
plébános úr Nevelős Adolf huszadik évében a községben működő kántortanítóval - a
midőn négy ministráns volt Deutsch Márton Rák János Hauser Vendel és Brogli Fülöp.
Az új tanítói szervezés 1889 és 1863-dik évben Nevelős
Adolf volt alkalmazva mint száraz kántor 1878-ba
orgona hozatott a templomba és így orgonyistává lőn. 1889. február 15-én Nevelős Lajos
segédtanító lőn kinevezve egész juni
végéig, s ekkor történt a nagy gyűlés a tanító
betöltése iránt sok veszekedés és a főtisztelendő Szekerák
Kálmán úr 1889 szept. 3-án Sitrek Endre erdő horváti tanító lett megválasztva. Sok ide
oda rágalom volt sőt még az előljárósági
tagokat is több ízben sértő szavakkal illetlen kifejezéseket adtak. Különösen a
Rák famíliától kellett az elöljáróságnak szenvedni de
isten segítségével le lettek győzve és a béke helyreállíttatott és ekkor három
gyűlés megtartása mellett megszavaztatott a négyszáz forint jegyzőkönyvileg és
elhelyeztetett a községláda őrzés végett. 1890 évben végképpen elpusztította a filokszera féreg a szőlő hegyeinket
előbb a gergely hegy és így tovább 1890 évben a sáska
pusztította el a spataki határt juni
15-étől iszonyú
sereggel lepte meg a veteményt. 1890 évben készült az üröm terv a longi erdőről hogy miképpen használhassék
az ürömtervér holdankint
1600 ölivel 1 fot kellett fizetni készítette pedig
Szántó Ferenc Zempléni erdész ki egyszersmind a Kassai püspök erdésze is volt.
1891-én
készült az iskola zsindelyezés mely 320 for ba került vállalkozó volt
Klein Salamon S.A.újhely fakereskedő ugyanakkor volt
egy nagy hadgyakorlat a községünkbe is az úgy nevezett táblán. Iszonyú sok
katonaság volt, négyezer katona nem bírta a füczkutot
kiinni ilyen forrású kút. 1891. évben Dókus főszolgabíró erőszakkal
kényszerítette a községet, hogy új szerkezetű fecskendőt kellett beszerezni,
mely a községnek nagy kárára volt, mert volt egy jó fecskendő. De csak az
erőszak mely ötszáz harminckét forintba került, holott nem kellett volna,
ugyanakkor készült annak az ő laktanyája. 1891. év szeptember hó 10-én reggel 3
órakor a Soltész féle házból oly tűz ütött ki, hogy egy félóra lefolyása alatt
a tetjétől egész a kovácsműhelyig hatol Tűzkár
felbecsülve 58000 f ennek enyhítésére a M minisztérium 300 f a jószív egylet 500 f G. Walisz
Gyuláné ő M 200 f Dessőffi Sándor volt plébánosunk mint csanádi püspök
200 f segélyt küldtek ennek kiosztásakor amelyet Dokus
Gyula járás főszolgabíró teljesítette egy Nezátzki
Ferenc nevű goromba visszautasítással az ő reá eső részt nem fogadta el, akit
az osztó főnök szépen kiutasított a többi pedig Nagy köszönettel fogadták az
adományt. 1894. év május 14-én éjjel 11. órakor Hohvárt György féle
ház tulajdonosa csürjéből oly tűz támadt, hogy
a nap keleti oldalon lévő összes házakat csűröket és a
rom. kath. iskola a rom. kath.
templommal együtt egy félóra alatt hamuvá tette. Ennek a tűzvésznek az okozott kárja hivatalos felbecsülés útján 45,860 f ra becsültetett a nyomor enyhítésére azonnal főtisztelendő Szekerák plébános úr 50 f D. Kun Zoltán orvos úr 10 f
Herceg Vindisgrécz Lajos úr 100 f adományozott
melyből 60 f azonnal szétosztatott a jó szív egyesület ismét 400 frt és a Csanád egyházmegyei püspök úr Dessewffi
Sándor 100 forintot küldött.
1894 év junius 4-én fogtak hozzá
az új tetőhöz mely tetőt Kovács Endre spataki ács
vállalta 2226 frtért melyért kőműves és bádogos munka
is teljesíttetett a bádogozást Markovics sárospataki lakos végezte julius 9. 10. 11-én a kőműves
munkát Tarczal nevű kőműves teljesítette. A torony
készítésénél legtöbbet dolgozott Rozgonyi nevű ácssegéd Augusztus 26-án lett a kereszt
és a gömb Isten segítségével felhúzva és felállítva, melynél Rozgonyi Őfelségét a királyt és Bubics
püspököt és a község elöljáróit és a templomnál dolgozó és vállalkozó munkások
éltetésével és versfelköszöntőkkel helyreállította, másnap 27-én Markovics
bádogos hozzáfogott a torony bádogozásához Czeizler
nevű segédjével.
1898. év szeptember 9-én szállította a
sárospataki állomásról a 213 kilós harang 4 ökrön kikoszorúzva, amely
alkalomkor az állomáson egy hordócska sört megittak. A harangot felszentelte N.
és főtisztelendő apát s.pataki
plebános úr szeptember 25-én a harang
helyreállítását Kovács nevű ács teljesítette. A Harang ára közös adakozásból
történt a községünkben.
(A nyilvánvaló helyesírási hibákat javítottam, a
szöveg szerkezetét, fogalmazását változatlanul hagytam. Trifonovné)