Úrbéres vallomás (1772)

„Károlyfalva

I. Semmilyen urbáriumuk nincs.

II. -III. 1752-ben, amikor itt megtelepedtek, az uradalom teljhatalmú adminisztrátora, Karl Dujardin kiadott nekik egy contractust, aminek párját sub A. mellékelik. Ezen contractus szerint 3 évig mentesek voltak minden adótól és szolgálattól. A három év letelte után évi egy összegben váltották meg szolgáltatásaikat. Azonban az említett teljhatalmú administrátor, báró Karl Dujardin kilépett az uradalom szolgálatából, és helyét Pintér úr örökölte meg. Ő a contractust figyelmen kívül hagyta, s a robotváltságért 2 forinttal többet követelt, de elegendő földet és rétet sem adott a lakosoknak, sőt a szabad faárusítást máig nem engedte meg.

Igy tehát a negyedtelkes parasztnak hat forintot kell fizetni mind a mai napig. Ezen az évi 6 forinton kívül azonban nem adnak más szolgálatot az uradalomnak, sem robotot, sem ajándékot.

IV. Haszonvételek:

1. Szántóföldjeik - ha megtrágyázzák és gondosan szántják törhetően megtermik a búzát, a rozsot, az árpát, és zabot. A határ némelyik része a gabonát trágyázás nélkül is megtermi.

2. Elegendő rétjük van, részben a kiírtott bozótos helyén, részben a régi réteken, a pataki pusztán. Jó szénát teremnek, s olykor-olykor sarjút is kaszálhatnak.

3. Kereskedő városok és vásározó helyek, ahol javaikat és termelvényeiket eladhatják, a közelben találhatók.

4. A közelben lévő urasági erdőben jószágaik és igás marháik, teheneik számára is, elegendő és hasznos legelőjük van.

5. Mind az emberek, mind az állatok számára ivó- és itatóvíz közel és jó van.

6. Tüzifájuk azokból a pataki erdőkből van, ahol a falujuk is épült.

7. Mivel a helység a pataki határban van, ezért saját szőlőhegyük nincs, hanem a pataki szőlőhegyen, az ottani lakosokkal elegyesen vannak szőlőskertjeik.

8. Az uradalomnak közelben elegendő erdei vannak, ahol disznóikat sertésdézsmáért és bérért makkoltathatnak.

9. A helység lakói püspöki, vagy király-dézsmát nem fizetnek.

10. Szőlőskertjeikben és házaiknál gyümölcsfáik is vannak.

11. A közelben sok és nagy szőlőhegyek találhatók, ahol alkalmas munkával pénzt kereshetnek.

12. A falunak - a Szent Mihály naptól új évig tartó - borkorcsmán kívül nincs más haszonvétele.

13. Malmok közelben, Patakon és Újhelyben vannak.

Károk:

1. A lakosok számához kevés a szántóföld, s a meglévők között rossz földek is vannak, amiket minden második évben trágyázni kell, s minden évben szántani, ezért csak egyetlen fordulóban lehet ugart hagyni.

2. Épületfájuk nincs. Bár a földesúr akart nekik adni, de az út az uradalmi erdőkhöz nehezen járható, ezért épületfát a közelben lévő füzéri erdőből vesznek, amely közelebb és jobban megközelíthető helyen van.

V. Egy-egy gazda 5 köblös földet művel, ami 10 posonyi mérőt tesz ki. Három köblösbe őszit vetnek, kettőbe tavaszit.

Minden fordulónak van rétje, ahol öt rendet lehet kaszálni. Esős években néha sarjút is kaszálhatnak.

VI. A második és harmadik pontokban szóltak a földesúri adójukról, amit évenként 6 forint készpénzzel váltanak meg. Ezenkívül nem adnak az uradalomnak semmi mást. Sem robotot, sem ajándékot.

VII. Minden mezei terményből, búzából, rozsból, árpából, zabból és kukoricából kilencedet adnak. A borból kiadják a királyi és a püspöki tizedet, így abból ötödöt adnak az uradalomnak, egyebet semmit.

VIII. Pusztatelek e helységben nincs.

IX. A lakosok nem jobbágyok, hanem szabadmenetelű emberek.

Károlyfalva, 1772. szeptember 29.

Vallomástevők: Johannes Schmidt bíró m.p.

Foide Scmidt m.p.

Johannes Hauser m.p.

Mathias Jetdth m.p.

Jylweser Weisz +

Összeíró biztosok: Ladislaus Jósa

Andreas Ocskay”

Forrás: Zemplén megyei jobbágy vallomások az úrbérrendezés korából 1-3. / szerk. Takács Péter, Udvari István. - Nyíregyháza : Periférián Alapítv., 1998. 

Kezdőlap